a place to die

A hely, ahol meghalsz - Szűcs Attila kiállítása az Irokéz Galériában - Megjelent: 2009.07.20 17:30

A Place To Die lehetne akár egy skandináv vérivó black-metál zenekar albumcíme is. Szűcs Attila most kiállított képei az emberiség egyik legmisztikusabb kérdésének, a halálba lépés állapotának pillanatát ábrázolják egyedi látásmóddal. A tárlatot Winkler Nóra és Pados Gábor nyitotta meg, zenei élményben a PornoSheriff részesítette az összegyűlteket. Volt pogi és bor, ahogy illik, no meg kb. negyven fok a padlástérben.

Winkler Nórának, a Kultúrház műsorvezetőjének megnyitója elég érdekesnek bizonyult - üde színfoltként az utóbbi években általunk megtapasztalt művészettörténészi dadogások után - közvetlen és sallangmentes stílusával enyhítve a téma baljós felhangján. Elmondta, hogy a művész mára viszonyítási pont lett a hazai kortársak közt, egyedi stílusához hasonlítanak és viszonyítanak. Magáról a témáról megfogalmazott véleményéhez - miszerint sok bizonyossággal nem rendelkezhetünk a halálról, mivel aki egyszer átlépte annak küszöbét, már nem mesélhet senkinek róla -, kicsit hozzáfűzünk.

Rengeteg hitelesnek tűnő beszámolót olvastunk és láttunk már ebben a témában. Az emberiség története tele van olyan megnemválaszolt kérdésekkel, és megmagyarázatlan eseményekkel, amelyeket ha összeadunk, be kell látnunk, hogy szinte semmiről nem jelenthetjük ki teljes bizonyossággal, hogy lehetetlen, vagy azt, hogy biztos. Léteztek, sőt ma is léteznek a halálnak kultuszt állító vallások, mint ahogy szinte az összes vallás a halál utáni sorsunkra vonatkozó ígéretekre épít. Viszont mindamellett, hogy ezzel a többség teljesen tisztában van, könnyebb elfogadni egy sokak által követett nézetet, és várni a mennyet és poklot, a paradicsomot és gyehennát, mint kattogni egy bizonyíthatatlan létkérdésen.