PUBLICATIONS OF DÉNES KRUSOVSZKY

Habár narancsunk soha nem termett

Habár narancsunk soha nem termett,
miénk volt a kert egészen,
naspolyán éltünk és tavalyi dión,
s a gaznak is engedtük, hadd tenyésszen.

A sűrű ködbe kitettük a létrát
és felváltva álltunk legfelső fokára,
aki fent volt, a hajnalt nézte, míg a másik
visszaereszkedett a homályba.

Egyszer aztán nem oszlott el többé,
megrekedt a kéklő pára köztünk,
leszegett fejjel, külön-külön tudtuk,
hogy ideje lassan szedelőzködnünk.

Egyik ösvény a másikba fordult,
te siettél inkább, én meg lemaradtam,
az ősz pengéje mindent felkaristolt,
hirtelen vastag avar nőtt alattam.

Ne juss eszembe: száraz levelet rágtam,
hátha maradt rajta egy kis permet,
csak azt az ízt ne érezném többé,
habár narancsunk soha nem termett.